KÖZLEMÉNY

Dr. Kim & Peresztegi Hungagu Biogyógyászat

Tulajdonos Társasága

MARRAH PROPERTIES, INC. 

(United States of America and the Country of Canada - 1915 Highway 182. Morgan City, St. Mary Parish, Louisiana 70380)

A felelősségre vonás TÖRVÉNYEI Magyarországon

BECSÜLETSÉRTÉS – Btk. 227. §

A becsületsértés fogalmát a hatályos Büntető törvényköny rendelkezései (Btk. 227. §) tartalmazzák, mely szerint, aki mással szemben

Btk. 227. §

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy

b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvényben meghatározott tényálláshoz ezen kívül hozzátartozik, hogy csakis azok az elkövetési magatartások minősülnek becsületsértésnek, amelyek nem valósítják meg a rágalmazás, a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, valamint nyilvánosságra hozatala tényállásait.

RÁGALMAZÁS – Btk. 226. §

Btk. 226. §

(1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

ZAKLATÁS – Btk. 222. §

„Ha az elkövető volt hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényt nagy nyilvánosság elé tár, nem a zaklatás bűncselekményéért, hanem a veszélyes fenyegetés szabálysértéséért felel.” (Jelen esetben a volt feleség az áldozat).

Btk. 222. §  „Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el.” (Jelen esetben a feljelentés-sorozattal Dr. Taraczközi István a klinika főigazgatóját, majd Dr. Taraczközi István volt feleségét zaklatta).

ÜZLETRONTÁS –

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 2.45. § (2) bekezdése szerint: „A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tény állít, vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntetfel.” A Ptk. fenti rendelkezése a személyiségi jogok megsértésének egyes, a Ptk-ban felsorolt esetkörei között szerepel, és mint ilyen a jóhírnév megsértésével kapcsolatos joganyag háttérszabálya. A Ptk. szabályozásával gyakorlatilag egybevág a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény („Tpvt.”) 3. §-ának rendelkezése, mely szerint: „Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.”

A hírnévrontás természetesen tisztességtelen piaci magatartásnak is tekinthető, így a versenytárs jóhírnevének megsértésére alkalmazandó a Tpvt. 2. §-ának rendelkezése is, amely szerint: „Tilos a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.”

A személyiségi jogok megsértése esetén a sérelmet szenvedett személye beazonosítható kell, hogy legyen.

Egy adott piacon működő gazdasági szereplő megsérti tehát versenytársa jóhírnevét, amennyiben valótlan tényt állít, híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, és tényállítása ezáltal rontja a versenytárs piaci helyzetét, és alkalmas arra, hogy a fogyasztókat befolyásolja döntésükben. A jóhírnév megsértésére sor kerülhet a versenytárs konkrét megnevezése nélkül is. A jóhírnévhez való jog, mint személyiségi jog csak úgy sérthető meg, ha a sérelmet szenvedett személye beazonosítható. Kollektív személyiségi jogsértés esetén konkrétan nem kerül megnevezésre annak személye, akinek a személyiségi jogát megsértik, az eset körülményeiből azonban az érintettek személye beazonosítható. Következésképpen a jogsértő nem takarózhat azzal, hogy ő senkit sem nevezett meg konkrétan az adott tényállításában.

A jóhírnév megsértése esetén érvényesíthető jogok:

Amennyiben egy gazdasági társaság magára nézve sérelmesnek tartja a versenytársa honlapján, hirdetésében, reklámban vagy egyéb formában megjelent közleményét, függetlenül attól, hogy a sérelmet szenvedett társaság konkrétan nem is került megnevezésre, még elképzelhető, hogy hírnévrontás történt, ami azonnali reakciót kíván.

A Ptk. 2:51. §-a, 2:52. § (1) bekezdése és a 2:53. §-a tartalmazza a személyiségi jogok megsértésének szankcióit. A jóhírnév megsértése esetén ezek közül fontos kiemelni, hogy a sérelmet szenvedett gazdasági társaság követelheti a jogsértés abbahagyását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését, vagy akár a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését. A jóhírnév megsértése esetén tehát a fentiek alapján haladéktalanul követelni kell a sérelmes közlemények internetes felületről való törlését és a nyomtatásban megjelent jogsértő tartalom megsemmisítését. A korunkra jellemző információs társadalomban az információ rendkívül gyorsan jut el mindenkihez, így hírnévrontás esetén a gyors fellépés nagyon fontos.

A sérelemdíj jár akkor is, ha egyébként nincs kár.

A kártérítés és a sérelemdíj természetesen a fenti szankciókon túl szintén érvényesíthető. A gazdasági társaságoknak becsületük ugyan nincs, jóhírnevük megsértése azonban szintén személyiségi jogsértésnek minősül, így a gazdasági társaságot ért sérelem okán sérelemdíjra jogosult. A kártérítéssel szemben fontos kiemelni, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A jóhírnév megsértésének ténye önmagában megalapozza a sérelemdíj iránti igényt, abban az esetben is, ha egyébként bármely okból a sérelmet szenvedett társaság ténylegesen hátrányt nem szenvedett el. A sérelemdíj érvényesítéséhez hátrány bekövetkezését nem kell bizonyítani, ugyanakkor a sérelemdíj összege többek között a jogsértés súlyától, és a vállalkozást a jogsértés folytán a releváns piacon ért joghátrány mértékétől is függ.

Valamennyi szankció alkalmazásának kilátásba helyezése eredményre vezethet, főleg azon jogsértőkkel szemben, akik nincsenek tisztában a tisztességtelen piaci magatartásuk súlyával és annak következményeivel.

…

GDPR - EU - 2016/679 rendelete

Az általános adatvédelmi rendelet, hivatalosan Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről[1] (angolul: General Data Protection Regulation, röviden: GDPR) az Európai Unió rendelete, amely az Európai Gazdasági Térség területén tartózkodó természetes személyek személyes adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról.

A rendelet 2016. május 24-én lépett hatályba, és kétéves türelmi időszak után 2018. május 25-től kell alkalmazni.

 

A GDPR (angolul: General Data Protection Regulation, magyarul: Általános Adatvédelmi Rendelet) az Európai Unió rendelete, amely az Unió területén tartózkodó természetes személyek adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról.

GDPR megsértése: mi történik akkor, ha nem a Rendeletnek megfelelően jár el valaki, megbüntethetik?

A gyakorlat azt mutatja, hogy lejárt a türelmi időszak a GDPR-nak nem megfelelő társaságokkal szemben, ugyanis az utóbbi két évben már jelentős számú bírság került kiszabásra a magyarországi felügyeleti hatóság, vagyis a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi Hivatal), valamint a európai tagállami felügyeleti hatóságok által is.

A NAIH legfeljebb 20 millió euró összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni. A NAIH adatvédelmi ellenőrzései kapcsán jellemzően a jogalap nélküli adatkezelés, az előzetes tájékoztatási kötelezettség megszegése, az előzetes tájékoztatás hiánya vagy az előzetes tájékoztatás hiányossága, valamint az adatkezelési alapelvek megsértése miatt szab ki bírságokat.

Oldal: KÖZLEMÉNY - felelősségrevonás - Becsületsértés - Rágalmazás - Zaklatás - ÜZLETRONTÁS
Dr. KIM & PERESZTEGI HUNGAGU BIOGYÓGYÁSZAT - © 2008 - 2024 - biogyogyaszdoktor.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat