Folytatás az első oldalról:

3. Tájékoztatás a követelményekről

 

12. §

A főigazgatónak az intézményi szabályzat előírásai szerint gondoskodnia kell arról, hogy a hallgatók a beiratkozáskor tájékoztatást kapjanak kötelezettségeikről és jogaikról, az órarendről, a félévi tanulmányi követelményekről, a tananyagról, a kötelező és ajánlott irodalomról.

A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza a foglalkozásokon való részvétel előírásait, a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok) számát, követelményeit, legalább egyszeri pótlásuk, valamint javításuk lehetőségét, a vizsgára bocsátás (aláírás) feltételeit, a félévvégi/gyakorlati jegy és a vizsgajegy kialakításának módját, azon írásos anyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható.

Az egyes tantárgyak tanulmányi és vizsgakövetelményeit a felelős oktatónak az első foglalkozáson ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban is ki kell függesztenie a hirdetőtáblára. A tantárgyi követelményekben rögzíteni kell, ha valamely gyakorlati érdemjeggyel záruló tárgy félévközi kötelezettségeinek teljesítésére pótlási lehetőség nem biztosítható.

 

4. Részvétel a foglalkozásokon

 

13. §

Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az intézmény a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. A számonkérések a tankönyvek és jegyzetek anyagán kívül az előadásokon elhangzottakra is kiterjednek. A tantervben előírt előadások látogatása kötelező.

 

14. §

A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy követelményrendszerében kell meghatározni. A tantárgyi követelményrendszerben előírt „zárthelyi dolgozatok" eredményét a tantárgyfelelős köteles két héten belül közzétenni.

A tantárgyi követelményeket úgy kell összeállítani, hogy a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a zárthelyi dolgozatok pótlására legalább egy időpontot biztosítani. Ha a kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül teljesíthesse vizsgakötelezettségét.

A leckekönyvbe felvett tantárgy követelményeinek teljesítését a tantárgy felelőse aláírásával igazolja. Amennyiben a tantárgy követelményeinek teljesítését aláírás nem igazolja - a leckekönyv leadásának határidejéig - a tantárgyat a főigazgató „NEM TELJESÍTVE" bejegyzéssel látja el. Ez esetben a tantárgyi követelményeket a hallgató a következő képzési évben ismétléssel teljesítheti a képzési díj (tantárgyanként 40 EURO/fő) befizetése esetén.

 

III.

AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL

KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA

 

1. A leckekönyv aláírása

 

15. §

A leckekönyv aláírása az adott tantárgy szorgalmi időszakban előírt követelményeinek teljesítését igazolja. A tantárgy előadója a félév megkezdése előtt köteles a hallgatókkal ismertetni a leckekönyv aláírásának és vizsgára bocsátásának tantárgyi követelményeit. A leckekönyvben az oktatónak aláírása azt igazolja, hogy a hallgató a tantervben előírt követelményeket teljesítette. A hallgató az „aláírás megtagadva" bejegyzés esetén az illető tantárgyból nem, de az adott vizsgaidőszakban esedékes egyéb tantárgyakból vizsgát tehet.

Kivételesen (indokolt esetben) határidőn túl is megszerezhető az aláírás, ha a hallgató a követelményeket utólagosan teljesítette.

Annak a hallgatónak, aki valamely tantárgyból az aláírást nem szerezte meg, a tantárgyat újból fel kell venni.

 

2. A vizsgaidőszak

 

16. §

Szóbeli vizsga esetén az oktatók kötelesek a vizsgakérdéseket (de nem a több kérdést csoportosítva tartalmazó tételeket) két hónappal a vizsgaidőszak előtt valamennyi érintett hallgatóval írásban közölni.

A kiírt vizsganapok meghatározásánál a sikertelen vizsgák javítására is biztosítandó vizsganapokat figyelembe kell venni.

A tantárgyak pontos vizsgaidőpontjait a hallgatókkal legalább egy hónappal a vizsgaidőszak előtt ismertetni kell.

A vizsgára való előírás szerinti jelentkezés elmulasztása esetén a hallgató az adott vizsgaidőszakban vizsgát nem tehet.

A hallgatónak valamennyi tantárgyból három vizsgalehetősége van, mely nem vihető át más vizsgaidőszakra.

 

3. A vizsgáztatás rendje

 

17. §

A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat.

A szóbeli vizsgák - ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomadolgozat) védését is - a hallgatók számára nyilvánosak. Az elméleti vizsga a hallgató által húzott vizsgatétellapok alapján történik. Vizsgakérdésként csak az szerepelhet, amelyet a hallgató a felkészüléshez ajánlott tankönyvben, jegyzetben, szakirodalomban megtalálhat, illetve amely az adott évfolyam számára az elméleti és gyakorlati órákon elhangzott.

A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid (kollokvium esetében minimum 15 perces, szigorlat esetében minimum 30 percnyi) felkészülést.

A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légkörért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke felelős.

A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szigorlati bizottságok felállítása az oktató hatáskörében történik.

 

18. §

A hallgató az intézmény által meghatározott formában köteles vizsgára jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a leckekönyvbe elégtelen (1) osztályzatot (nem felelt meg minősítést) kell beírni. Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat.

A hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel veheti fel és legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő harmadik munkanapig köteles az oktatási igazgatónál leadni. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga esetén a leckekönyvet egy nappal a vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon kell leadni.

A vizsga más időpontra történő áthelyezését a vizsga megkezdése előtt az oktató által meghatározott határidőig, szóban vagy írásban - tantárgyanként - egy alkalommal lehet kérni a vizsgáztatótól, de csak megfelelő indoklással.

A vizsga lehet szóbeli, írásbeli, vagy egyéb. A vizsgáztatás módját az oktató, illetve a tárgy felelőse határozza meg. A leckekönyvbe bevezetett érdemjegy a tanulmányi időszakban elvégzett munka és a vizsga eredménye alapján alakul ki.

Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. orvosi igazolással bizonyított súlyos betegség miatt) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a főigazgató engedélyével vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát.

Ha a hallgató a vizsgán meg nem engedett eszközöket használ a felkészüléshez, vizsgáját fel kell függeszteni, és elégtelennek kell minősíteni.

A vizsgáztató a vizsga után köteles a leckekönyvbe a megfelelő érdemjegyet bevezetni és aláírásával igazolni.

 

4. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének

főbb formái

 

19. §

A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg.

Az értékelésnek a foglalkozásokon való aktivitást (feladatok teljesítése, zárthelyi dolgozatok) és a vizsgán nyújtott teljesítményt kell tükröznie.

A tantárgyak ismeretanyaga elsajátításának értékelése a következő formákban történhet:

beszámoló

A tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése.

Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, minősítéssel történik.

félév közi osztályzat amely két módon adható:

vizsgajeggyel, amikor az érdemjegy megállapításához kidolgozott követelményrendszer elemeinek legalább 50 %-át vizsgán lehet megszerezni és legfeljebb 50 %-át szorgalmi időszak alatti ellenőrzés alapján;

gyakorlati jeggyel, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzés alapján. Gyakorlati jegy adható elméleti és gyakorlati jellegű tantárgyak esetén is. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban az oktatási időszak alatt kell teljesítenie. Gyakorlati érdemjegy alkalmazásánál az adott vizsgaidőszakban a hallgatót csak abban az esetben lehet számonkérésre kötelezni, ha a tantárgy követelményeit a szorgalmi időszakban nem teljesítette. Ha az ellenőrzés zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban lehetőséget kell biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyik pótlására. Az osztályzat mindig ötfokozatú.

kollokvium, ennek során arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására.

szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy teljes anyagából történő számonkérés. A tanterv előírhatja a szigorlaton több tantárgy együttes számonkérését is. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, más számonkérési forma a tantárgy anyagából nem lehet.

A tananyag ismeretének ötfokozatú minősítésekor a következő szempontokat kell érvényesíteni:

Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri és ismereteit önállóan, biztosan tudja alkalmazni.

Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan ismeri és ismereteit biztonságosan tudja alkalmazni.

Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki az anyag lényeges részeit jól ismeri és ismereteit megfelelő biztonsággal tudja alkalmazni.

Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki a tananyag lényeges részeit elfogadható módon ismeri és az ismeretek alkalmazásában elfogadható jártasságot mutat.

Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki a továbbhaladáshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik.

A hallgató kötelező szakmai gyakorlatának teljesítése a továbbhaladás kritérium-feltétele, amelyet minősítéssel kell értékelni az alábbiak szerint:

- kiválóan megfelelt,

- megfelelt,

- nem felelt meg.

A kötelezően választott fakultatív tantárgyakból („B típusú” tantárgyak) a tanterv - kötelező vizsgaszámba nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót, vagy kollokviumot írhat elő. Ha a tanterv a szabadon választott tantárgyak vonatkozásában nem ír elő számonkérést, a foglalkozások látogatását az oktató a leckekönyv aláírásával igazolja.

 

5. Jegymegajánlás

 

20. §

Az olyan beszámolóval, vagy kollokviummal ellenőrzendő tantárgyakból, amelyek előadásaihoz szeminárium/gyakorlat is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai szemináriumból vagy gyakorlatból állnak az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye, tudományos munkája alapján jegyet ajánlhat meg.

A jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni kell a hallgatókkal.

A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását.

 

6. A sikertelen vizsgák javítása

 

21. §

A számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az „elégtelen" osztályzatot, illetőleg a „nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni.

A hallgató a sikertelen vizsga javítását bizonyos korlátozások mellett az adott vizsgaidőszakban - tantárgyanként - két alkalommal kísérelheti meg.

Sikertelenség esetén újabb lehetőség a tantárgy újbóli felvételével adódik a következő oktatási időszakban.

„A típusú" tantárgyak vizsgái esetén (szigorlaton vagy kollokviumon) a hallgató legfeljebb 7 elégtelen értékelést szerezhet. Ha a hallgató 7 elégtelen osztályzatot kapott, több vizsgát nem tehet és az intézményből el kell bocsátani. Az oktatónak az elégtelen osztályzatot a leckekönyv külön erre a célra kijelölt oldalán a vizsgáztató aláírása helyett „s.k." (sikertelen kollokvium) bejegyzéssel kell nyilvántartani.

Ismétlő vizsgát az előírt díj befizetése után lehet tenni.

A sikertelen vizsga után az ismétlődő vizsgáig az oktató (a tantárgy előadója) bizonyos időtartamot írhat elő, amely azonban nem lehet hosszabb, mint 3 nap kollokvium esetén, illetve 6 nap szigorlat esetén. Az általános előírást, amelytől az első vizsgán nyújtott teljesítmény szerint egyedi elbírálás alapján el lehet térni, a félév indulásakor a tantárgy előadója köteles a hallgatósággal közölni.

 

7. A sikeres vizsga javítása

 

22. §

Ha a hallgató az érdemjegyet, értékelést javítani kívánja, félévenként kettő tantárgyból, tantárgyanként egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A javítóvizsga értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény „elégtelen", amely a sikertelen vizsgára vonatkozó szabályok szerint javítható.

A sikeres vizsga javítása vizsgadíj befizetése nélkül tehető. A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak végéig történhet. Az újabb vizsga letételére az illetékes oktatónál kell jelentkezni. Az ismételt vizsga érdemjegyét a leckekönyvbe „s.v.j." (sikeres vizsga javítása) bejegyzéssel kell beírni. A sikeresen ismételt vizsga érdemjegyét javítani nem lehet.

 

8. A tanulmányi átlageredmény kiszámítása

 

23. §

A vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül a leckekönyvet a kijelölt oktatónak le kell zárnia és a súlyozott átlageredményt be kell jegyeznie leckekönyvbe. Az átlagszámításnál a tantárgyakra kapott végleges osztályzatot kell figyelembe venni.

Az átlageredményt két tizedes jegy pontossággal kell kiszámítani és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és a vizsganaplóba.

A tanulmányi átlageredmény

kitűnő,     ha az átlag 5,0

jeles,         ha az átlag 4,51 - 4,99

jó              ha az átlag 3,51 - 4,50

közepes,   ha az átlag 2,51 - 3,50

elégséges   ha az átlag nem éri el a 2,51-et.

 

9. Az oktatási időszak megismétlése

 

24. §

Ha egy tárgyból a hallgató elégtelen osztályzatot kap és a két javítóvizsga is sikertelen, a tanfolyamot e tárgyból megismételheti, s ez esetben a hallgatónak ismét maximum három vizsgalehetősége van a vizsgaidőszakban. Amennyiben az ekkor letett vizsgák újból eredménytelenek, a hallgató tanulmányait nem folytathatja, és hallgatói jogállása megszűnik.

 

10. Elbocsátás az intézményből

 

25. §

A főigazgató elbocsátja a hallgatót, ha a képzés követelményeit nem teljesítette, vagy fegyelmi eljárással tanulmányai folytatásától eltiltották, vagy ha a hallgató kéri hallgatói jogviszonyának megszüntetését.

A tanulmányoknak a folytatását az érintett hallgató kérelmére a főigazgató engedélyezheti.

 

 Folytatás a 3. oldalon

Oldal: OKTATÁS - tanfolyam 2. oldal
Dr. KIM & PERESZTEGI HUNGAGU BIOGYÓGYÁSZAT - © 2008 - 2024 - biogyogyaszdoktor.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat